Budapesti közgazdász életemet 2003-ban zala megyei anya-létre cseréltem. Kapcsolódhattam a természethez, átélhettem az egyszerűség varázsát és feltört bennem a közösséghez tartozás vágya. Gyermekeim születése nagy átalakító folyamatot indított el bennem, amely azóta is tart. Együtt fedeztük fel az erőszakmentes állattartás mindennapjait és a veteményes kert adta lehetőségeket. Életterünk egy 6 méteres mongol jurta volt, annak minden előnyével és hátrányával.

2009-től 2023-ig az otthonoktatás volt a fókuszban, közösen ismerkedtünk meg a betűk és  számok világával. Különös figyelemmel találtunk rá gyermekeink erősségeire, támogattuk ebben őket és hagytuk, hogy rátaláljanak önmagukra. Szabadon játszhattak, fára mászhattak, tóban fürüdhettek, lovagolhattak, olvashattak és kapcsolodhattak más gyerekekhez és családokhoz. 

​

Az elmúlt években Női köröket és szertartásokat tartok, valamint kismamákat támogatok az anyává válás útján.

​

"A legtöbb, amit gyermekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak" Goethe